ZÁRÓJEL NÉLKÜLI VERSEK

 

3.

Egy szürke blúz ledobva a székre……….rajz fekete krétával, csomagolópapír, idegfeszültség, ecset…….száraz szín. Levegő az erdő felől, fiók tele kövekkel, napokkal, Picasso és az én kezeim……….szemed, fehér vállad……….emberek munkába menet, macska, úttorlaszok. Név nélküli személyek, hiányzó megértés…………por, előnyös, tűrhetetlen, tiltott, kötelező, gyanús, nedves, ellenséges, örökkévaló. Megnézzük egymást.

 

5.

Eltépett papírok……….nem fontos személyek, ócskavas, egyirányú közlekedés, egy félig megevett alma, barátságos látogatás……….vízcsepp, törölt játékok, áramszünet, üres nedvesség, néma művészek, kifejezés nélküli épület. Fadarabok egy ember lelkében, egy kislány a babáját mossa. Rend, rendetlenség…...Oscar-díj……lakás. Kártérítés a nem megvalósított álmokért………feliratokkal bezárt város……..Felhő hulladék, szóhulladék, szeretet hulladék. Minden pillanat győzelem. Minden pillanat vereség. Ki szeretném nyitni a mellem, aztán becsukni.

 

7.

Elindultál………anélkül, hogy észrevetted volna a vérfoltokat………..beszéltél, de hangod csak jel volt, hasonló a harangszóhoz. A székeket és az összes előre pontos céllal kigondolt falfirkákat fölöslegesnek és hibásnak vélted…………..soha nem érkeztél. Minden szoba él, minden szoba halott. Az én szobámnak van egy ablaka és talán kijárata is. Az ablak nagyon messzi van felfüggesztve az igazi helyétől. Az ablak és a kijárat közt semmi sincs csak valamiféle járhatatlan levegő. Kint az ablak előtt madarak vannak rajzolva a járdára. Szomorú madarak, vidám madarak, madarak, melyek megunták magukat vagyis madarak, melyek nem tudják mit csináljanak. Lehet, hogy most nyitod ki a szekrényt vagy engeded meg a vízcsapot…………….valamit itt felejtettél a tükör mellett.

 

 

 

© Kréher Péter 1991-92